2014. március 3., hétfő

Chapter Two

Nem akarom elfojtani a szót, de most aki olvassa és tud az KOMIZZON BÁRMIT, mert látni szeretném, h a feliratkozókon kívül meg úgy amúgy tényleg hány olvasóm van eddig :) ha 5nél több folytatom, ha meg kevesebb vagy 5 akk abbahagyom, és beismerem, hogy nem nekem való a blogírás... na akkor JÓ OLVASÁST! :)


Eric szemszöge
 Szürke volt az égbolt. Éreztem ahogy egy eső csepp landol az arcomon, majd egyre több. Elindultam hazafelé. Útközben egy pocsolyába léptem. Ahogy a lábamat kiemeltem belőle láttam az arcom, majd megláttam mellette Heidi arcát. Felemeltem a fejem, és körül néztem, de nem volt mellettem senki, majd mintha misem történt volna, tovább mentem. Lassacskán a házamhoz értem, de a tekintetem még is a szembe lévő otthon felé húzott. Éreztem ahogyan a szívem egyre hevesebben ver. Elindultam az ajtója felé. Mikor odaértem, nagy lélegzetet vettem, és az öklöm elindult az ajtó felé, de visszahúztam. Szomorú arccal megfordultam és a házam felé indultam. Mikor az ajtóhoz értem elkezdtem kutakodni a zsebembe, de nem találtam a kulcsot. Ezek szerint mielőtt elindultam otthon hagytam a kulcsot és a szüleim bezárták, mert azt mondtam, hogy van nálam kulcs. Nem volt más választásom, ezért leültem a ház elé és vártam amíg az ősök haza nem érnek. Mármint lett volna más választásom, de nem láttam azt jónak.
Körülbelül 15 perce ülhettem kint, mire Adelheid ajtaja kinyílt, és kilépett mögüle a lány. Egy pokróc volt nála. Elindult felém, s mire ideért rám terítette.
-Minden okés?-kérdezte.
-Ja, csak kizártam magam.
-Azt hogyan?
-Azt hittem vittem magammal kulcsot, mikor elmentem sétálni,és azt is mondtam anyuéknak, de ők már elmentek.
-Uh. Gyere be! Kapsz forró csokit.-kacsintott.
-Tényleg? Nem haragszol rám a tegnap miatt?-kérdeztem aggódva.
-Nem, csak gyere be! Te vagy az első barátom itt Londonban. Miért haragudnék?
Nagyon örültem, hogy nem haragszik, és hogy beengedett. Leültem a kanapéjára, majd egy bögrét nyomott a kezembe.
-Idd meg!-mondta-Jót tesz!
-Mi ez?-kérdeztem.
-Nyugi! Csak forró csoki.-mosolygott.
Elkezdtem óvatosan kortyolni az italt, és mikor már a felét megittam, éreztem Heidi testét, ahogy rásimul az enyémre, majd lassan a vállamra hajtja a fejét. Gyorsan befejeztem az ivást, és megfogtam a kezét, majd óriási baba szemeibe néztem. A legszívesebben ott helyben megcsókoltam volna, de éreztem, hogy ugyan az lenne a vége mint az este. Egy ideig néztem, majd a vállamra tette finoman a kezét, és elkezdett közeledni hozzám. Mikor már majdnem összeért az arcunk lehunyta a szemét, és a nyelve már benne is volt a számban. Megcsókolt. Lehunytam a szemét, és visszacsókoltam. Ajka lágyan ért a számon, de a nyelve vadul járta körbe a számat. Ilyen szenvedélyes és egyszerre varázslatos csókot még senki sem adott. Mire észbe kaptam, már a hajamat túrta, majd lassan befejezte. Kérdőn és egyszerre meglepetten néztem rá, mire gyengéden a fülembe súgta a választ. Nagyon meglepett. Nem tudtam mit csináljak, így hát megfogtam a kezét, és közben egy kérdés kavargott a fejembe, ami végül átment kijelentő mondatba.
-Én tudom, hogy alig ismerjük egymást, de én szívesen megismernélek jobban, és gondoltam megpróbálhatnánk ebből kialakítani egy kapcsolatot.
Így hangosan kimondva elég hülyén hangzott, de ő mégsem nevetett, és taszított el magától.
-Igen, én is így gondolom.-mondta, mire én teljesen megkönnyebbültem.
***
Adelheid szemszöge
Reggel elindultam, és munkát vállaltam. Egyenlőre csak egy kávézóban fogok dolgozni de ez egyetemig épp elég. Az új munkahelyemen egy 17 éves lánnyal kezdek felszolgáló ként. Nagyon szimpatikus és aranyos amerikai lány. Az első ember akinek kivittem a kávét, az egy brit modell. Hogy honnan is tudom ki az a June O'brien, de közben énekeseket és színészeket egyáltalán nem ismerek? Hát onnan, hogy vettem egy magazint, és pont ez a lány volt benne. Szőke haj, kék szem, barna test, vékony csontozat. Minden fiú álma. Rá lehet mondani, hogy külsőre TÖKÉLETES. Na szóval. Kivittem neki a forró italt, és kért még egy pohár vizet amivel leöntött. Hát igen. Általában az ilyen szép lányok belül rothadtak. Gyorsan bementem a mosdóba, hogy megtöröljem a ruhát. A munkatársam, Katie is ott volt bent, majd elmondtam neki a történteket.
-Hát igen. Sok ember ilyen rossz.-vigasztalt.
-Figyelj, Katie! Nincs kedved ma átjönni hozzám, hogy jobban megismerjelek? Nincs itt igazán barátom, és szerintem mi egész jóban lennénk.-mondtam
-Detto.
-Mármint mi "Detto"?
-Hogy nincsenek barátaim.
-Hát, most már van.-mosolyogtam és megöleltem.
-Figyelj, nincs véletlenül egy plusz szobád?
-Nincs, de van pótágyam, ami még elfér a szobámban. Miért?
-Nem lakhatnék nálad pár napig? Nem vagyok túl gazdag, és egy béna kis lakásban szálltam meg ami teli van csótánnyal meg minden. A kaját fizetném, meg a számlába is belefizetnék, csak hogy tiszta házban lakhassak.
-De, persze! Én is örülnék annak, hogy nem kellene teljesen egyedül lennem.
-Nagyon nagyon köszi!!!
Lassan elindultunk hozzá, hogy összepakoljuk a cuccait. Tényleg elég piszkos lakásban lakott. Bepakoltuk egy kis bőröndöcskébe a cuccait, majd megkerestük a lakás tulajdonosát, és visszaadtuk a kulcsokat, majd elindultunk hozzám. Beszálltunk a kocsiba és 10 perc alatt hazaértünk.
-Basszus!-mondta Katie-Milyen szép ez a ház!
-Hát köszi.-válaszoltam.
Összepakoltunk. Betettük egy üresen maradt szekrénybe a ruháit, majd a raktárból áthurcoltuk a szobámba. A nagy pakolást csengő szó szakította meg. Lerohantam a lépcsőn és kinyitottam a nyikorgó ajtót. Az a lány volt az aki leöntött vízzel. Vajon honnan tudja hol lakom?
-Te? Te nem az a kávés csaj vagy?-kérdezte.
-De. Segíthetek?
-Ah! Hallom Ericcel jársz.-mutatott a szemközti házra.
-Igen. Miért?
-Én vagyok a volt csaja. Még tavaly szakítottam vele, mert alig találkoztunk a munkám miatt. Miatta jöttem vissza, mert hiányzott. Átmentem hozzá, aztán közölte, hogy új barátnője van, de nyugi szivi! Nem sokáig fogod te ezt élvezni.-mondta, de válaszra nem adott lehetőséget, mivel becsapta az ajtót, és elment. Odarohantam még az ablakhoz, hogy lássam, ahogy elviharzik, de nem ment.  Egyenesen Eric háza felé tartott. Bekopogott, és a srác kinyitotta neki az ajtót, és eleinte a hajába túrt, és grimaszolt, de beengedte. Nagyon remélem, hogy Eric nem az a srác. Mikor már 15 perce néztük (mivel Katie is csatlakozott) a házat, meguntam, és átmentem. Felhúztam a cipőm, és felvettem a pulcsim majd átmentem, és csengettem. Mivel nem nyitották ki az ajtót, bementem.....
Ha érdekel a folytatás iratkozz fel és kövesd a részeket :)
 

3 megjegyzés: